Székelybő fekvése
Székelybő Erdély szívében, festői környezetben, dombok ölelésében meghúzódó völgyzáró kicsi falu.
Északi részén magasodik a Nyárád és a Maros vízválasztó hegyláncolatának legmagasabb csúcsa, az 521 m magas Őrvár. Dombjairól tekintve megkapó szépségű a völgyben megbúvó falu, gyümölcsfák takarják, egyedül az ódon templom fehérlik magasan a falu feletti dombon.
Orbán Balázs szerint itt földerőd vagy őrtorony állhatott, mert ez a hely magasabb a környező hegyeknél, s messze el lehet látni. Egyik felől a Maros, fel egészen a Kelemen-havasokig, másik felől a Nyárád vidéke tárul fel. Odébb a Bekecs, a Siklódi Nagykő, a Firtos s hátuk mögött a Hargita láncolata fekszik. Északnyugatra a mezőségi lankás dombok felett a Székelykő és a Tordai-hasadék, délre a Brassói és Fogarasi-havasok bércei tűnnek fel.
"A zöld fák mind rokonaim, s a tarka mező
kedves ismerősöm, az erdő minden levele
e földhöz köti gazdag szívemet.
Itt minden kitárja karját, hogy öleljek,
s elhallgat minden, hogy visszhangra leljek..."
/Gagyi László/
Földrajzi koordináták: É. sz. 46°34'0"; k. h. 24°43'0"
Marosvásárhelytől 12 km-re, Nyárádszeredától, a közigazgatási központtól 10 km-re, a szomszédfalvaktól többnyire 3 km-re van. Házai száma 57.
A falu a Nyárádmente központjához, Nyárádszeredához tartozik közigazgatásilag, ahhoz a városhoz, ahol 1605-ben fejedelemmé választották Bocskai Istvánt, s amelynek egykor mezővárosi rangja volt. 2003 óta újra város. Nyárádszeredának hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. Szomszéd települések: délkeletre Moson, délnyugatra Agárd, nyugatra Csejd, délre Vece, Kebele, északra Székes és északkeletre Kál található.
Területe összesen
Hegyei: Füle tető, Kopac oldal, Pap hegyese teteje, ahonnan tiszta időben láthatók az erdélyi havasok, keletről Bocérostető, délről Nyergestető, nyugatról Berektető, a Hármas keresztnél Varasdtető, amerre a monda szerint a törökök által használt Török út vezet.
Patakjai: Kál felé folyik a Mezőszer-pataka, Agárd felé a Bő-pataka, Üver megett Moson felé a Réteksánca-pataka, a faluból a Moson-pataka. Ivóvizei: északról a falu mellett Papkútja, egy Csorgó benn a faluban, s vannak a határán is apró források.
Orbán Balázs leírása szerint: „A közép völgyön felfelé menve, annak bezáródásánál, a Füle és Berek hegyek közt, gyümölcsösök egész erdőitől körülvéve fekszik Bőő, tisztán székelyek által lakott csinos falucska, és így e völgyben csakis a torkolatjánál fekvő Tompa és a végpontján levő Bőő képviseli a tisztán székely elemet, mintha azt célzatosan állították volna oda, hogy legyen egy összekötő kapocs a Nyárád és Marosmenti székelység között.”
Tiszta levegőjű, csendes kis falu Székelybő, itt vezet át a Só Útja.
„Ennek a helynek
oly jó ismerni, oly szép szeretni
tág tereit.
Ez az a hely,
ahova vágy s kedv
bárhonnan visszahív.
Ez az a hely, hol
nyugalmas ritmussal
dobog a szív.”
/ Lendvay Éva: A haza/