Székelybő fekvése

Székelybő Erdély szívében, festői környezetben, dombok ölelésében meghúzódó völgyzáró kicsi falu.



Északi részén magasodik a Nyárád és a Maros vízválasztó hegyláncolatának legmagasabb csúcsa, az 521 m magas Őrvár.  Dombjairól tekintve megkapó szépségű a völgyben megbúvó falu, gyümölcsfák takarják, egyedül az ódon templom fehérlik magasan a falu feletti dombon.

Orbán Balázs szerint itt földerőd vagy őrtorony állhatott, mert ez a hely magasabb a környező hegyeknél, s messze el lehet látni. Egyik felől a Maros, fel egészen a Kelemen-havasokig, másik felől a Nyárád vidéke tárul fel. Odébb a Bekecs, a Siklódi Nagykő, a Firtos s hátuk mögött a Hargita láncolata fekszik. Északnyugatra a mezőségi lankás dombok felett a Székelykő és a Tordai-hasadék, délre a Brassói és Fogarasi-havasok bércei tűnnek fel.

 

"A zöld fák mind rokonaim, s a tarka mező
kedves ismerősöm, az erdő minden levele
e földhöz köti gazdag szívemet.
Itt minden kitárja karját, hogy öleljek,
s elhallgat minden, hogy visszhangra leljek..."

                                      /Gagyi László/      

 

Földrajzi koordináták: É. sz. 46°34'0"; k. h. 24°43'0"

Marosvásárhelytől 12 km-re, Nyárádszeredától, a közigazgatási központtól 10 km-re, a szomszédfalvaktól többnyire 3 km-re van.  Házai száma 57.

A falu a Nyárádmente központjához, Nyárádszeredához tartozik közigazgatásilag, ahhoz a városhoz, ahol 1605-ben fejedelemmé választották Bocskai Istvánt, s amelynek egykor mezővárosi rangja volt. 2003 óta újra város. Nyárádszeredának hét társtelepülése van: Kisszentlőrinc, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, Székelytompa, Demeterfalva és Vece. Szomszéd települések: délkeletre Moson, délnyugatra Agárd, nyugatra Csejd, délre Vece, Kebele, északra Székes és északkeletre Kál található.

Területe összesen 855 hold. Földje nagyobbára sárga agyagos, kevesebbé fövenyes.

Hegyei: Füle tető, Kopac oldal, Pap hegyese teteje, ahonnan tiszta időben láthatók az erdélyi havasok, keletről Bocérostető, délről Nyergestető, nyugatról Berektető, a Hármas keresztnél Varasdtető, amerre  a monda szerint a törökök által használt Török út vezet.

Patakjai: Kál felé folyik a Mezőszer-pataka, Agárd felé a Bő-pataka, Üver megett Moson felé a Réteksánca-pataka, a faluból a Moson-pataka. Ivóvizei: északról a falu mellett Papkútja, egy Csorgó benn a faluban, s vannak a határán is apró források.

Orbán Balázs leírása szerint: „A közép völgyön felfelé menve, annak bezáródásánál, a Füle és Berek hegyek közt, gyümölcsösök egész erdőitől körülvéve fekszik Bőő, tisztán székelyek által lakott csinos falucska, és így e völgyben csakis a torkolatjánál fekvő Tompa és a végpontján levő Bőő képviseli a tisztán székely elemet, mintha azt célzatosan állították volna oda, hogy legyen egy összekötő kapocs a Nyárád és Marosmenti székelység között.”

Tiszta levegőjű, csendes kis falu Székelybő, itt vezet át a Só Útja.

 

„Ennek a helynek

    oly jó ismerni, oly szép szeretni

    tág tereit.

Ez az a hely,

    ahova vágy s kedv

    bárhonnan visszahív.

Ez az a hely, hol

    nyugalmas ritmussal

    dobog a szív.”

                      / Lendvay Éva: A haza/